Kihasználtuk a hétvégi csodálatos napsütéses időt, és nekivágtunk a Börzsönynek, hogy átadjuk magunkat az őszi erdő varázslatos színeinek.

Hogy a gyerkőcöknek is legyen élmény, Kismarosról kisvasúttal zötyögtünk fel Királyrétre, majd onnan a turistabusszal Nagy Hideg-hegyre. A turistabusz menetrendje igazodik a kisvasúthoz, így 1 óra alatt fent is voltunk Kismarosról.


Nagy Hideg-hegyen az egyedi mikroklímának köszönhetően tényleg sokkal hidegebb van - Bogika nem életlen hívta "jéghideg-hegynek". Lehet, hogy ilyenkor egy kicsit kellemetlen, de nyáron a nagy hőségben, valamint télen a síszezonban nem egy nagy hátrány... kellő mennyiségű csapadék esetén kimondottan hóbiztos terep, ami nem csak a lesiklóknak, hanem a sífutóknak és a sítúrázóknak is remek hazai terület.


De most maradjunk még az ősznél. Lenyűgöző látvány fogadott bennünket, sárgába-pirosba öltözött az egész táj. Úgy terveztük, hogy Nagy Hideg-hegyről gyalog megyünk vissza Királyrétre, ahol majd elidőzünk egy kicsit az erdei játszótéren.

Bogesz becsülettel legyalogolta a távot (kb. 10 km). Levélgyűjtéssel, levélrugdosással, madárfigyeléssel általában  sikerült fenntartani a kitartását. Csak egy olyan fél órás időszak volt, amikor félpercenként kérdezte meg, hogy mikor érünk a játszóra. ...ezután már csak 5 percenként kérdezte :-)






Aztán a játszótéren újra erőre kapott, és 1 óra mászókázás utánúgy kellett elcsalogatnunk onnan, hogy le ne késsük az utolsó kisvonatot.
Végül a napot a kismarosi Öreg Morgóban zártuk egy jó kis fatálas vacsival.