Ahogy beköszöntött a nagy hőség, végre elkészült a kerti kintalvós kuckónk. Már tavaly nyáron nekiláttunk, de aztán nem sikerült teljesen befejezni...

Most aztán vettem egy nagy lendületet, és lekerültek a deszkák az aljára, hogy ne a homokba kelljen "megágyazni", és szépen sorban elkészültek a szúnyogháló funkciót betöltő függönyök is.
Még ugródeszka is lett a tó felé, ahonnan hatalmas bombákat lehet ugrani.

Megérte a sok munka, nagyon jókat alszunk odakint :-)))

Bogesz Húsvét előtt újra előállt azzal az ötlettel, hogy legyen nyulunk. Most azonban sokkal furfangosabb volt, ugynis azzal a szöveggel állt elém, hogy ő szeretné Rékát meglepni Húsvétra egy nyúllal...
Remek taktikai húzás volt, ő nyert. Ennek nem tudtam ellenállni.
A lovarda nyúl családjából hoztunk el egy helyes kis fekete törpe nyuszit.






Rövidesen elkészült a lakhelye:

Mivel mindenhová jönnie kell velünk, így a növénytartó kosaram átalakult "nyúlhordozóvá". Készült hozzá drótból ajtó, a tetejére fül, és így már semmi sem lehet akadálya, hogy állandó utitársunk legyen.


Timba, a kutya is folyamatos érdeklődést mutat Tádé iránt. Biztos, ami biztos, még nem mertük őket együtt szabadon hagyni a kertben...

Elkészült Tádé futtatója is. Mellette épp házi feladat készül :-)

Már tart egy ideje a drótmánia. Minél jobban elmélyedek benne, annál több lehetőség tárulkozik fel...

Ezek ajtódísznek készültek: 















 

Házszám tábla, a kis cserépe virágot lehet tenni.



Egy fogorvosnak készült ajándékba:



Névnapjára kapta egy tanító néni az osztályától:



Egy vasárnapi ebéd után készült, amíg vártam, hogy Rékus felébredjen:



Muskátli tartónak készült - már régóta szemezek az ehhez hasonló vászonnal bélelt kosarakkal, de mindig sokalltam az árukat. Most végre lett egy saját :-)



Ez lett a kedvenc ajtódíszem:

Mécsestartók: 

Kanga baba: egy ehhez hasonló zsebes baba egyszerűen csak megtetszett valahol, és ez lett a kísérletezős baba a horgolt játékok készítéséhez.
A kisbaba az "Ebi-baba" nevet kapta, azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs lába...




Ennek a zsiráfnak az a története, hogy Boginak 8 éve egy ehhez hasonló zsiráf az alvós állata, ami Rékának is nagyon bejön, így rendszeresen elveszi tőle. Egyszer már kaptunk egy ugyanilyet, de az sajnos elveszett, így gondoltam, itt az ideje, hogy készüljön egy Zsiri-klón. Egészen hasonló lett az eredetihez, legalábbis kis gazsája nagyon elégedett vele :-)





Borsószem királykisasszony egyik kedvenc, rendszeresen visszatérő mesénk.
Teste és ruhája horgolt. Ágyneműje maradék anyagokból, koronája és ágyikója drótból készült.

Bogesznak készült ez a holrgolt ruha még Karácsonyra.Végre rájöttem, hogyan kell ilyen horgolt négyzet alakú blokkokat készíteni, így azzal újabb lehetőségek nyíltak meg...
Az alja vászon, nagyon pörgős, így nagyon boldog benne kis gazdája :-)

Mamika készítette kisunokájának karácsonyra. Jó sokat dolgozott vele, de azt mondja, megérte, főleg hogy kis gazdája nagyon szereti. A legtöbb eleme filcből készült, és a hozzá való baba mindig belehelyezhető az egyes lapokon lévő helységekbe, illetve székre, kanapéra, fürdőkádba, ágyba, hintára, ugrálóasztalra, és autóba.

A Praktika magazin októberi számában láttam meg egy hasonló alkotást, és egyből megtetszett. El is raktároztam magamban az ötletet, hogy milyen jó kis karácsonyi ajándék lesz belőle...
Végül igazi családi együttműködéssel megszületett az alkotás, és bekerüt a fa alá.
Egyelőre megunhatatlan. A mókusok mellé előkerültek a már meglévő faállatkák, így ki nem merülő fantáziával megy a játék (nem úgy, mint az egy napig érdekes, utána viszont egy kacattal több műanyag vackok esetében :-)

A fa kivágásához nagyon jó szolgálatot tett az elektromos lombfűrész. A bútorok ragasztópiszollyal lettek összeragaszva, a kandalló pedig félbevágott joghurtos pohárra ragasztott kavicsokból készült. A mini cserépedények a Vörömarty téri adventi vásárból származnak, az többi dekoráció pedig Mamika felhalmozott készletéből :-)

És most nézzük a szobákat:

Idén is indultunk egy mézeskalács alkotással az iskolában rendezett mézeskalács versenyen. Nem akármit vettünk a fejünkbe, mint egy mézeskalács vár elkészítését. Bogikám elsős kora óta a történelem órtát várja, így különös vonzalma van a várak iránt. (Sokat kirándulunk várakhoz, és mindig előre fel kell készülni a vár történetéből, különben kapunk a fejünkre, hogy még ezt sem tudjuk...)
De visszakanyarodva a mézeskalácshoz, a tervét Bogesz rajzolta le, majd ez alapján készült egy sablon kartonból. Ezeket a sablonokat rajzoltuk át a tésztára. A király és a királyné angyalformából készültek, melynek a fejére koronát biggyeszettünk. A katonák is átalakított angyalok, kicsit levágtunk a szárnyukból és így kézzé alakultak.
Jó kis közös családi munka volt, mely szép elismerést is kapott, hiszen fődíjazottak lettünk. Egyébként szebbnél szebb alkotások születtek, minden résztvevő család kitett magáért.

Jó pár éve elhatároztuk, hogy az adventi időszakban nem adjuk át magunkat a vásárlási őrületnek. Szűk családon belül megszüntettük a nagy ajándékozást, mondván hogy úgyis megvan mindenünk, és a boltokba való rohangálást sokkal értelmesebb - ünnepekhez méltóbb - dolgokkal is fel lehet váltani. Helyette inkább a közösen készítjük a mézeskalácsot, a beiglit, a kocsonyát...

Idén elhatároztam, hogy a gyerekeknek is javarészt saját készítésű ajéndékokkal kedveskedek, melyeket már jó előre eltervezve szorgosan készítgetek is.

Rékusnak készült ez a horgolt szett: ruhácskával, sapkával, mamusszal.
A drótból halított kiskirálylány korona a ráadás.