Kihasználtuk a hétvégi csodálatos napsütéses időt, és nekivágtunk a Börzsönynek, hogy átadjuk magunkat az őszi erdő varázslatos színeinek.

Hogy a gyerkőcöknek is legyen élmény, Kismarosról kisvasúttal zötyögtünk fel Királyrétre, majd onnan a turistabusszal Nagy Hideg-hegyre. A turistabusz menetrendje igazodik a kisvasúthoz, így 1 óra alatt fent is voltunk Kismarosról.


Nagy Hideg-hegyen az egyedi mikroklímának köszönhetően tényleg sokkal hidegebb van - Bogika nem életlen hívta "jéghideg-hegynek". Lehet, hogy ilyenkor egy kicsit kellemetlen, de nyáron a nagy hőségben, valamint télen a síszezonban nem egy nagy hátrány... kellő mennyiségű csapadék esetén kimondottan hóbiztos terep, ami nem csak a lesiklóknak, hanem a sífutóknak és a sítúrázóknak is remek hazai terület.


De most maradjunk még az ősznél. Lenyűgöző látvány fogadott bennünket, sárgába-pirosba öltözött az egész táj. Úgy terveztük, hogy Nagy Hideg-hegyről gyalog megyünk vissza Királyrétre, ahol majd elidőzünk egy kicsit az erdei játszótéren.

Bogesz becsülettel legyalogolta a távot (kb. 10 km). Levélgyűjtéssel, levélrugdosással, madárfigyeléssel általában  sikerült fenntartani a kitartását. Csak egy olyan fél órás időszak volt, amikor félpercenként kérdezte meg, hogy mikor érünk a játszóra. ...ezután már csak 5 percenként kérdezte :-)






Aztán a játszótéren újra erőre kapott, és 1 óra mászókázás utánúgy kellett elcsalogatnunk onnan, hogy le ne késsük az utolsó kisvonatot.
Végül a napot a kismarosi Öreg Morgóban zártuk egy jó kis fatálas vacsival.

Immár 10 éve, hogy a óvodánkban Mihály napon vásárt rendeznek, ahol a csoportok a saját kis portékáikat árulják.



Az óvó néniken kívül sok szülő veti be ilyenkor magát, hogy saját készítésű apróságokkal vagy finomságokkal gazdagítsa a kínálatot. A bevétel a csoport saját pénze, melyből játékokat vehetnek.

Mi ezekkel az apróságokkal járultunk hozzá portékákhoz.

Egyik nap hazafelé menet egy gondozatlan kert mellett haladtunk el, ahol igencsak benőtte a borostyán a kerítést. Hirtelen eszembe jutott, hogy otthon van egy rakat vadgesztenyénk a pár nappal azelőtti gyűjtés eredményeképpen. A borostyánból koszorú készült, a gesztenyékből pedig kis belső koszorú vagy gesztenye emberke. Virágmintás szalag került rá, és ezzel készen is lett az ajtódísz.

Hulladék fából házikó formákat vágtam ki, melybe keresztbe egy drót került. Ez egy egyszerű kis madáretető, ahol is a drótra kell felszúrni az almát vagy a faggyúgolyót. A házikókat a gyerekek festették ki.



 Végül az összes apró üvegem átalakult mécsessé. Drótból készült az akasztója, és üvegfestékkel kerültek rá a minták.

Megjelentek a sütőtökök, a dísztökök, a színpompás krizantémok. Ha időben telepakoljuk vele a teraszt és a kertet, jó kis ellensúlyt adnak majd az egyre kopárabb környezetnek. A jó hangulat megteremtéséhez nem is kell túl sok minden, íme néhány példa az idei felhozatalból.

Az ablakba, a rács mögé került egy méretes dísztök egy sárga vödörben üldögélő krizantémmal.
A nyáron az egyik vihar összetörte a nagy lámpásom üvegjét. Nem baj, azóta virágtartónak használom. Itt a kaspó egy konzervdoboz szalvétatechnikával feldíszítve, körülötte apró dísztökökkel.


Ha időben elkezdjük az erre alkalmas virágok szárítását, ilyen szép száraz csokrokat kapunk, amely jó sokáig pompázhat.




És végre bőven van már sütőtök. A kanadai sütőtökökre most házikó mintákat festettünk Üvegmatrica festék került rá, így később felhasználhatóak akár sütésre is :-) És persze elmaradhatatlanok a faragott töklámpások. Este egy mécsessel a hasukban nagyon jól mutatnak.


Imádom az őszi tökfesztiválokat. Már többször voltunk az Őrségben, és múlt héten a zebegényit látogattuk meg. Ott láttam ezeket a tökfejű bábukat, és most végre elkészítettük a sajátunkat is. Egy hosszú karóra szögeltem keresztben egy lécet, ezt egyszerűen felöltöztettük, ráhúztuk a fejét, és kapott egy csini szalmakalapot is. :-))

Ez egy nagyon egyszerű, de mutatós kis koszorú. Egy sima koszorú alapra (szalma vagy hungarocell) ragasszunk különféle leveleket - dekorációs boltokban sokfélét lehet kapni - és dióhéjakat. Ennyi az egész.



 Persze az ötletek végtelenek, íme a kedvenceim:

Lehullottak az első sárga falevelek, elszáradtak a nyári virágok. Hamisíthatatlan jele az ősz közeledtének. Imádom az őszi színeket. Itt az ideje, hogy elkezdjük őszi színekbe öltöztetni a környezetünket, hogy ha már az utolsó levél is lehullott a fákról, mégis legyenek olyan színpompás dolgok körülöttünk, amelyek a szürke, ködös, őszi napokon mosolyt és derűt csalnak az arcunkra.

Első lépésként, lecseréltük a nyári kapudíszeket. Előkerültek a tavaly készült koszorúk, és örömmel tapasztaltuk, hogy a vadgesztenyék igen jól bírták - így hát, idén is ők díszítik a kapukat.



Még akad bőven egészséges virágú napraforgó, ezek vázába téve akár kér hétig is elállnak, így nagyon jól mutatnak egy-egy ősziesre hangolt vázában. Ehhez nem kell más, csak egy köteg narancs, ill. natúr színű raffia amivel egyszerűen körbetekerjük a vázát - vagy akár egy formás kis üveget.





Az esték még talán nem olyan hidegek, hogy ne lehetne kiülni a teraszra. Ilyenkor a meghitt hangulatról a saját készítésű mécsesek gondoskodnak. Kis befőttes üvegekből egész gyorsan elkészíthetjük az egyedi mintájú mécsesünket. Csak némi drótra, és ablakfestékre lesz még szükségünk hozzá. Két drótot vágunk, az egyiket az akasztónak, a másikat pedig a nyaka köré - ez tartja az akasztót. Fekete festékkel megrajzoljuk a mintákat, majd őszies színekkel kitöltjük. Készülhet rá minta szalvétatechnikával is.






Már alig várom, hogy megjelenjenek az első vörös színű levelek, a sütőtökök és a színpompás krizantémok...

Addig is elkészült egy pár őszi ajtódísz az Álomboltba:

Bogesz 4 éves volt, mikor építettünk neki egy kis házikót a kertbe - már nagyon vágyott rá. Az igények azonban itt nem álltak meg.
  
Egyik ikeás látogatásunkkor lecövekelte magát egy mini konyhaszekrény előtt. Legalább egy óránkba telt, mire végre el tudtuk csábítani onnan. Persze bevetette legsóvárgóbb tekintetét, hogy neki ilyenre szüksége van a kis házába. Megfordítottam az árcímkét, és majdnem dobtam egy hátast. De hát ennyiért használtan már akár egy egész konyhai szekrénysort kapok! Körbenéztük, majd úgy találtuk, hogy semmi olyan különleges dolog nincs benne, hogy ne tudnánk egy hasonlót készíteni.
Papika jóvoltából el is készült a következő szülinapra. Van igazi csaptelepe, mosogatótálcája, alul hűtőszekrénye, illetve sütője - szóval minden, amire egy kis szakácsnak szüksége lehet. Készül is itt mindenféle finomság!



És hogy kellően otthonos legyen a házikó, Bogika begyűjt mindent: órát, lámpást, kis akasztót, zsebkendőtartót ... Szépen lassan eltűntek az edényfogó kesztyűim és a konyharuháim is. Ha valamit nem találok a konyhában, csak be kell kúszni a házikóba... biztosan ott lesz :-)


Persze muskátli is került az ablakba, pont olyan, mint anyáé.
A legújabb igény a ruhaszárító kötél volt. Azóta minden nap úszik a fürdőszoba, mert persze a ruhákat igaziból ki kell ám mosni.


És persze folyamatosan kapjuk a szemrehányást, hogy a korábbi igényként bejelentett kis kályha és a kis komposztáló még mindig nincs készen...

Rábukkantam egy könyvre - öregebb, mint én. Vannak benne jó kis kötésminták. Szerintem gyapjú pelus külsőnek is kiválóan alkalmasak.

Annyit hallottam már a megunt gyapjú pulcsik alternatív felhasználási lehetőségéről, azaz a belőlük varrt gyapjú külsőkről, hogy kedvet kaptam hozzá. Nyáron viszonylag nehéz ügy a turikban pulóvereket találni, de végül sikerült egy pár darabot szereznem.
Minta bőven fellelhető a neten, én ezeket találtam:
- Nadrág minta
- Háromszög szabásmintájú nadrág
- Patentos
- Patentos 1
- Patentos 2
- Tépőzáras

Persze előbújt belőlem az alkotó szellem, és került rá mindenféle minta:





Annyira szeretem őket, hogy most már nappal is ezeket használjuk, így alig várom, hogy a turiban beinduljon a  pulcsi szezon :-)

Éppen rendet raktam a teraszunk alatt, mikor megtaláltam a még egyetlen szabad tűzifás kosarunkat (a másik kettő alternatív szerepet kapott: egyikben a nyers gyapjút tárolom, a másikban meg a fonalakat).
Bogika éppen rázendített kedvenc dalocskájára, mi másra, mint az "Itt ül egy korárban..."-ra. Egyből arra gondoltam, hogy ennek a harmadik kosárnak is szánhatnánk így nyáridőben egy jobb szerepet. Egy kis vízsugárral gyorsan megszabadítottam a portól és a pókhálóktól, a napon egykettőre meg is száradt, közben kerestem egy kötéldarabot, és készen is lett a kosárhinta:


Réka imádja. Mi is, főleg azt, amikor kiteszi apró tappancsait a szélére :-)
Nővére is lelkesen hintáztatja a húgit. Néha komplett űrhajós kiképzésben részesül, mikor jól becsavarja a kötelet, és hagyja, hogy pörögjön. Réka meg ennél kacag a legjobban.

Bogikám kis dalos pacsirta, rengeteget énekel játék közben. Volt olyan időszak, hogy a fenti dal volt a kedvence, és mint egy kis elakadt lemezjátszó, csak ez szólt belőle. :-) Mégsem volt unalmas, imádtam hallgatni. Ha hosszabb ideig nem hallottam tőle, kértem is, hogy énekelje már újra.
Ez a kis dal ihlette, hogy a babáknak kis kosarat gyártsak, természetesen bele illő csipkés ágyneműkészlettel.
Elő is kerültek a kosárfonós könyvek, és elkészült az első darab.

Az első gyapjú pelenkás sikereken felbuzdulva nekiálltam egy újabb fazonú pelus megkötésének.
Nem titok, az alap ötletek innen származnak: teljesen bele vagyok zúgva ebbe a pelusba, de ennek nincs meg a kötésmintája.

Viszont a mamami fórumon találtam egy olyan gyapjúpelus varrási útmutatót, amely pont ez a háromszög stílus.
A kettőt ötvözve megszületett a saját kötött verzióm:




Persze nem sikerült elsőre, az első próbálkozást a felétől visszabontottam, mert nem találtam el a megfelelő háromszög méretet. :-( A lényeg, hogy második nekirugaszkodásra elkészült, és kis gazdáján is remekül áll. Eleinte kicsit furának tartottam, hogy így előre állnak a lábak, de végül is ez a babák jellemző lábtartása, nem? Mindenesetre Rékára remekül passzol.

És itt a leírása:

Háromszög szabású kötött gyapjú pelenka

Ez kb. egy L méretnek felel meg, derék kerülete 46 cm

100% gyapjú Ecologico fonalból készült
A derekához és a lábához zoknikötőtűt használtam, a háromszöghöz körkötőt.

120 szemmel indítottam, 2 sima 2 fordított szemekkel. 13 sor szántam a derékrésznek.
A derékrész után még rákötöttem körbe egy sima sort, amibe 15 szemet szaporítottam, így 135 szem lesz.
Ezután átszedtem a szemeket a körkötőtűre, és a pocakrész közepétől elkezdtem fogyasztani a szemeket. Itt kezdjük el készíteni a háromszöget. Minden második sor elején és végén 1-1- szemet fogyasztunk. Így a 135. sor végére elfogynak a szemek. Ezzel tulajdonképpen (bocs a matekért) egy egyenlő szárú hegyesszögű háromszöget kapunk, melynek a csúcsát visszahajtjuk a pocakrészhez, és a lábrészt kihagyva összeöltjük vagy horgoljuk. A lábrésznek 68 szemet hagytam ki, ez is 2 sima 2 fordítottal készült, 15 sorral.





És itt a leírása az első saját fejlesztésű verziónak:


Kötött gyapjú pelenka






Még kísérletezek további mintákkal :-) ....